- Lakóinak száma: 570-580 fő között
- Belterülete: 92 ha
- Külterülete: 714 ha
Jobaháza a Rábaköz közepén fekvő település. Legfőbb regionális kapcsolatát Csorna, Kapuvár és Győr jelenti, ide irányul a községből ingázó forgalom. A község a Győr-Sopron 85-ös számú főútvonaltól 3 km-re fekszik. Ugyanekkora távolságra érhető el a Győr-Sopron vasútvonal is.
A táj talajtakarója változatos, réti öntéstalajok és lápos réti talajok a jellemzőek. Az eredeti növénytakaró már csak nyomokban található meg, mivel a táj 85-95 %-t szántók, rétek alkotják.
A településnek a Rábaköz, Tóköz, Hanság mente településeivel szervezeti és természeti kapcsolata van.
Helyi védelem alatt áll jelenleg az Idősek Otthona céljára hasznosított Dőry –kastély és a kastélypark, mely jelentős természeti értéket képvisel.
A tölgyfa
Helyi védelem alatt áll a valamikori Török-major területén álló Jobba tölgy. A Kisalföld napilap által meghirdetett a Megye 7 természeti csodája játékon kiválasztották egyiknek. A tölgy kb. 250 éves, lehet, 20 méter magas, 3, 6 méter törzskerületű, 1, 1méter törzsátmérőjű és kb. 40 méter lombsátor kerületű.
A falu 5 utcából áll. A falukép stagnáló, évente 3-4 új lakóház épül.A település lélekszáma évek óta stagnál, bár az elmúlt esztendőben csökkent a lélekszám.
A népességből 85 fő az idősek otthona lakója.
A faluban Rábatamási tagóvodájaként működik az óvoda.
Az általános iskolások nagy többsége a szomszédos Rábatamásiba tanul, egyébiránt Csornán és Farádon.
A településen a szennyvízhálózatot kivéve minden közmű elérhető.
A rendszerváltás megadta a lehetőséget a község önállóvá válására. Az 1990-es helyhatósági választáson képviselő-testület alakult, melynek tagjai Csapó Attila, Horváth Lászlóné, dr.Kálóczi Antal, Mikó László és Tóth Istvánné lettek. Polgármesterré Tóth Mihálynét választották.
Közigazgatásilag az önállóságot 2001.október 31-ig őrizte meg a község, akkor megalakította a Rábatamási-Jobaháza Körjegyzőséget, amely a korábbi több mint hat évtizedes hagyományának is megfelel.
A faluban élők nagyobb része római katolikus vallású, kisebb része evangélikus.
A római katolikus templom 1741-ben épült. Jellege egyszerű barokk, romantikus jegyekkel. Hossza 21 m, a torony magassága 18 m.
Főoltár: barokk stílusú, kő alapzatú, fa menzájú, értékes darab. Középen a Szentháromságot ábrázoló olajfestmény. Az oltár mellvédjén 4 darab barokk szobor, nehezen deríthető ki, hogy kiket ábrázolnak. Felső oszlopfőin 2 darab barokk szobor. valamennyi szobor fából készült. Az oltárkép fölött sugárzó koronát tartó angyal-domborművek. Az oltár eredete ismeretlen. Az biztos, hogy nem a templommal együtt készült. Elképzelhető, hogy a Borsody-kastély kápolnájából, vagy valamelyik tönkrement templomból került Jobaházára.
A Mária oltár mészkőből készült, alul üreges a szenteltvíz számára. Rajta kőből készült mária szobor.
Az orgona egy manuálos, pedál nélküli, úgynevezett pozitív, hat regiszteres. 1974-ben villamosították.
A két harang közül a nagyobbik 150 kg-os, az alábbi felirat található rajta: Csináltatta Borsodi Péter és Török Mihály.
A kisharang 67,5 kg-os, az alábbi felirat olvasható rajta: A Szentháromság dicsőségére és a Szűzanya tiszteletére újjáöntették a jobaházi hívek 1955-ben.
A katolikus pap jelenleg Maros Károly esperes úr.
Az evangélikus imaház harangtornya 1997-ben készült el. A lelkészi teendőket Gombor Krisztián látja el.
A katolikus temetőben található a Dőry család kriptája. 
A falu nyugati végén a négyes útelágazásnál áll egy kereszt. Az itt élők is egyszerűen csak így emlegetik. Az emlékezet szerint fehér Vendel bácsi állíttatta annak tiszteletére, hogy fia szerencsésen hazatért az első világháborúból. Az ötvenes évek végéig itt tartották meg a keresztúti „ ájtatosságot” is.
Csizmazia József bácsi pedig két fát ültetett melléje 1956-ban, amikor lánya elhagyta az országot.
