Jobaháza korai történeti adatai

Jobaháza területén a régi időkbe visszanyúló település nyomai találhatók. Szájhagyomány és az ásatások során előkerült tárgyak azt bizonyítják, hogy a falu területén kelták laktak.

A „Horváth-tag”-nak nevezett területen talált leletek a soproni múzeumban megtalálhatók.

A történelem folyaman ez a terület állandó átvonulási es harci terület volt. A kelták után a soproni várhoz tartozó és mint várföld szerepelt.

A régmúlt egy úthoz köti településünket-es ez nem csak szájhagyomány- a „borostyánkő út” -hoz. Szent István katonájának csontváz maradványait is fellelték a térség területén.

Írásos emlékek maradtak fent, mely szerint 1293-ban már használtak a Jobbaháza nevet.

 Az elmúlt századokban Jobaháza három területből állt. Az északi része „Jobaháza” a középső rész Ombod földje(Undon földje), a déli rész Csáford.

A régi monda szerint Jobaháza, alapítójáról kapta a nevét akit Jobb-nak neveztek. Ő kunyhóban lakott, majd épített egy házat,s mikor az elkészült örömében felkiáltott: „Jobb a ház”

Ettől kezdve lett a település neve Jobbaháza, ekkor még két b-vel.

A tatárjárás sem kímélte azt a területet sem, Bécs közelsége miatt.

Jobbaháza nemesi község volt, nem tartoztak elszámolással a királynak sem. Saját földesuraik voltak, így a község maga intézte ügyeit hadnagyot választottak, szolgabírójuk volt, képviselőrendelettel rendelkeztek, nem tartoztak beszámolóval a beszolgáltatásról és országos összeírásban sem vettek részt. 

kalvaria keretA falu határában lévő Kálvária domb egy sírhely,ahova már a népvándorlás idején is temettek embereket, és ahova az apáról fiúra szálló elbeszélések szerint két pestisjárvány áldozatait is eltemették. Nem csak Jobaházáról,hanem a környező településekről is hordták szekérrel.

A Napóleon elleni csatához is volt köze a falunak, ugyan is a „Kismegyeri” csatában Tompos Ferenc,Mikó Pál,Tompos Mihály és Endrédi József is részt vett.

Az 1600-as évekig a terület a fent említett három néven szerepelt.

A három major teljesen egybeépült.

A korabeli iratok alapján 1714-ben már csak Jobbaháza és Csáford neve szerepelt.

II. József földmérése idején 1740-ben már csak Jobbaháza szerepelt.

A terület középső részét Ompor nevű várjobbágy kapta vitézségéért, innen kapta az Ombod földje elnevezést.

Ombod utódjának Sebestyénnek két unokája, aki 1407-ben Dör helységben laktak nemességet nyertek és vele együtt birtokot kaptak.

A birtokon megosztozva Mihály nevű unoka felvette a Csáford nevet, Benedek pedig Jobbaházáról nevezteti el magát. Birtokuk után Jobbaházi Dőryeknek nevezték magukat.

Ebből az időből származó okirat szerint Jobbaháza Dörrel határos.

A község északi részén Jobbaházy Dőry Ádám egy kastélyt építtetett, amelyben 12 szoba volt.A kastélyt 12 hektáron park vette körül gyertyán és platánfákkal.

Nagy magyar írónk Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye állítólag a Jobbaházi Dőryekről szól.

A napóleoni háborúk miatt a helység hadnagya Török György fegyvereket vásárolt a falu részére,míg Dőry Ádám,Bolla Ignác és Tóth Ferenc maguk állítottak katonákat.

A Dőry család címere:

cimer keretA család ősi nemesi czimere egy fenálló pajzs függőlegesen kétfelé szelve, a jobboldali rész kék, a baloldali vörös szinü; a paizs aljáról emelkedő hármas zöld dombon egy kettős farkú oroszlán áll hátsó két lábán,első jobb lábával kivont kardot villogtatva,másik lábával ragadozásra készülve. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oly oroszlán emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. Némely festésekben a nemesi czimereknél áz oroszlán egészen vörös mezőben áll.

Az 1800-as évek közepén önálló takácscéh működött 17 mester részvételével. Az utolsó céhmester Molnár József volt, fia Sándor még sokáig őrizte a céhládát.

Az 1848-as szabadságharc idején mozgalmas lett a község élete, mint a szabadságot, a hazát szerető emberek tevékenyen kivették a részüket az eseményekből.

Moson és Sopron megy e együtt szervezett „ Nemzetőrséget” melynek központja Jobaháza lett. Itt lakott a parancsnok Kovács Zsigmond is. A két megye lovas nemzetőrei itt a falu melletti réten gyakorlatoztak, és esküt is tettek 1848. augusztusában. Nagyon jó kiképzést kaptak, így mikor az ellenség meglátta őket, fejvesztve szaladtak és azt kiabálták, hogy „ Jézus Mária a huszárok!”. Így lettek a Jézus Mária huszárok a szájhagyomány szerint.

1848-49-ben megszűnik a nemesség. Jobaházy Dőry Ádám főszolgabíró indult a választásokon, de 144 szavazattal kevesebbet kapott mint a csornai induló, Csupor Gábor, így nem kerülhetett be a parlamentbe.

artezi keret1852-ben építették az első nádfedeles iskolát, a tanítólakással együtt. Az első tanító Tüske István volt.

A századfordulón a Dőry kastélyt Borsody Péter vásárolta meg. Fia Dr. Borsody Géza artézi kutat fúratott,/ ma is üzemel/ és ő építtette a környéken az első tejcsarnokot Jobaházán.

Az 1938-as gazdasági fellendülés idején 200 holdon felüli birtokokkal már csak Borsody Mária rendelkezett.   borsody keret

1930-ban a község lakossága 701 fő volt, két nyilvántartott major a Borsody és a Török-major volt.

1939-től a gazdasági helyzet egyre romlott. Éreztette hatását a háborúra való készülődés.

A beszolgáltatási rendszer idején létesítették Jobaházán a Török-féle raktárakat, mint a környék központjában lévő futurát /terményraktárt/.

A legnehezebb helyzet a behívás után alakult ki, mivel még a lovak nagy részét is „ behívták”.